semmiség

A felsővezetékek nem sztrájkolnak

sporttars:

Hanem leszakadnak. Sztrájk idején, hadd legyen még nagyobb a truváj. A Déliben ma háborús filmet lehetett volna forgatni ingyenstatisztériával. Amikor a sok szerencsétlen tömegével mozdult rá a tatabányai vonatra, mert azzal legalább Kelenföldig el tudtak jutni, az tragikomikus volt, hát még, amikor ezt látva a bevált géphang helyett Szeredeiné Kóbor Aranka forgalmista kiabált be a hangosba, hogy “Kedves utasaink, a tatabányai után indulni fog a szombathelyi is mindjárt, ne rohanjon mindenki!!!” - és akkor a tatabányai ajtajából visszazúdultak a szombathelyiére, legalábbis azok, akik már nem bírták a közelharcot amott.

Én bölcsen ültem a szombathelyi egyik jéghideg fülkéjében, megnéztem a telefonomon a dátumot, hogyaszongya 2010, Magyarország, és annyit jegyeztem meg, mint Pelikán József a fa tetején a zajló Duna közepén.
Itt valami tényleg nem stimmel, elvtársak.

én nem kockáztattam, inkább a keleti felé vettem az irányt, metróval, és el is értem a pécsi ícét. nyilván valami természeti csapás lehetett a déli és kelenföld között, valami szuperlokális katrina szaggathatta szét a vezetékeket, más okot elképzelni sem tudok a történtekre. viszont ennyi erővel egy fagyos szökőár akár a síneket is elvihette volna. vakmerőség volt szerintem nekivágni az ismeretlennek.